var gaProperty = 'UA-106747031-5'; var disableStr = 'ga-disable-' + gaProperty; if (document.cookie.indexOf(disableStr + '=true') > -1) { window[disableStr] = true; } function gaOptout() { document.cookie = disableStr + '=true; expires=Thu, 31 Dec 2099 23:59:59 UTC; path=/'; window[disableStr] = true; }
Szerettük, etettük – elfelejtettük? Pedig helyben megtermelhető, magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyag, amely a vetésforgóba is kiválóan és jövedelmezően beilleszthető.
A haszonállatok üzemi szintű takarmányozása komoly és összetett feladat, melynek tervezése és elvégzése során számos tényezőt szükséges figyelembe venni. Csak az élettani szempontból értékes takarmány-alapanyagok használatával leszünk képesek az elvárt eredményeket elérni. Különösen igaz ez a fehérjetáplálás esetében. A receptúrák összeállításakor viszont több ponton a megszokások érvényesülnek, és emiatt az elmúlt időszakban számos, hazánkban megtermelhető szemeshasznosítású fehérjenövény méltatlanul alulértékeltté vált a vetésforgók szervezése és a takarmányozás tervezése során. Pedig a haszonállatok táplálásában rendelkezésre álló lehetőségek a régi idők tapasztalataira és a megszerzett új ismeretek széles tárházára alapozva bővíthetők. Egy célhoz akár több út is vezethet, amit szakmailag megalapozott döntésekkel a mezőgazdaság javára fordíthatunk.
A koncentráltabb fehérjehordozók közül takarmányozásra – a hazai termelési adottságokat és felhasználási tapasztalatokat figyelembe véve – a szója mellett a helyben megtermelhető és feldolgozható borsó alkalmas. Hiszen ez a növény a szójánál is jobban alkalmazkodik termőterületeinkhez, és a takarmányborsó hozzáadása a receptúrákhoz kiváló alapot képes teremteni a fehérje- és szénhidrátigény teljes vagy részleges fedezéséhez. A borsónak a korszerű termelési, feldolgozási lehetőségeknek köszönhetően a fenntarthatóbb mezőgazdaságban is nagy szerep juthat. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy a hazai takarmányborsó-termesztés fénykorában, az 1980-as években a vetésterülete a 150 000 hektárt is meghaladta. Hogyan élhetünk tehát az adottságainkban rejlő lehetőségekkel? Úgy, hogy a működőképes alternatívákat – így a fehérje- és szénhidráttáplálásban hasznosítható borsót – komolyan vesszük, és az őt megillető helyen kezeljük a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt.
Az említett komplex példát ismerve és megvizsgálva megállapítható, hogy a takarmányborsó felhasználása a növénytermesztésben (egészséges vetésforgó, mérsékelt ráfordításigény, jelentős elővetemény-érték, fenntarthatóság), az állattenyésztésben és az integrációhoz kapcsolódó gazdaságok számára is regionális szinten új lehetőséget, hasznos alternatívát, valamint a termelési kockázatok csökkentését, a jövedelemszerzést és -megtartást egyaránt biztosítja. A növényi fehérje iránti igény csökkentésére akár országos szinten megoldást jelenthet.
Európai és hazai szakemberek tapasztalatai alátámasztják a következőket: a takarmányborsó használata – a megszokott fehérjehordozókhoz viszonyítva – a sertések étrendjében genetikai és egészségügyi szempontból (termelékenységi, húsminőségi stb.) jó hatású, valamint a takarmányozási rendszert is pozitívan befolyásolja. A borsóalapú takarmányok szakszerű felhasználás mellett tehát élettani szempontból is értéket képviselnek. Gondolkodjunk el a borsó termesztésének lehetőségén közösen, hiszen agronómiai előnyei mellett bizonyítottan hasznos és jövedelmező takarmány-alapanyaghoz juthatunk általa.
A SAATEN-UNION ennek megfelelően két tavaszi borsófajtát ajánl a termesztők figyelmébe. Az ASTRONAUTE Európa-szerte kedvelt, kifejezetten egészséges, alacsony gombaölőszer-igényű fajta. A szemtermése kiválóan emészthető, alacsony tripszininhibitor-aktivitású. Másik, új fajtánk, az ORCHESTRA középkorai érésidejű, kórtani szempontból megbízható. Egységes állományának, alacsony növényvédőszer-igényének és nagy termőképességének köszönhetően termesztése kifejezetten gazdaságos.
Varga Gábor
termékfejlesztő